Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jump

2008.04.17

Még nem törtem össze magam. (Todavía.) Asszem. Mindenesetre komolyan meg kell fontolnom eme bölcs gondolatot, és átértékelnem életemet.

Félek a fizikai fájdalomtól. Mármint nem vág földhöz egy kósza horzsolás, de törés/vágás/ütés/sorítás/fejelés és minden egyéb inzultálás, ami kb egy horzsolásnál jelentősebb... brrr és grrr. Tulajdonképpen estem már a szó szoros értelmében pofára, leégett (merthogy lenyúztam) a bőr a képemről, és fájt, és még csúnyán is nézett ki, de nem sírtam, mert akkor a sós könny kimarta volna, és még jobban fájt volna, és elmúlt, és 9-10 éves lehettem, és nincs nyoma, és a fájdalomra sem emlékszem. Pont.

Most pattogtam, úgyhogy most fájok (nem szép kifejezés, de nem érdekel). Holnap sztrájk és gyalogolni fogok. Szóval most jöhet a mantra: nemfájnemfájnemfájnemfáj

Ezt egészen régóta tudom, hogyha hajtogatod, hogy jólvagyokjólvagyokjólvagyok, akkor jól is leszel.

 

Kép

Ágyban, párnák közt, kényelmesen, könyvvel, nyuszival, copfokkal

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.